Templeton-Visszatekintés

Mikor kijött Ed Templeton kiállításáról a riport-filmem, ígértem egy hosszabb bejegyzést, hogy milyen volt a munka, stb... Sok volt a dolgom mostanában, ezért késett ez a bejegyzés, de hagyjuk a béna kifogásokat, kicsit a filmről néhány észrevétel!

Galkó Máté és az Ernst Múzeum közbenjárásával talán Ed 3. napján filmezhettem a galériában, miközben dolgozott. Annyit kért, hogy ne zavarjam kérdezősködéssel, de amúgy azt kamerázok, amit akarok! A némasággal nem is volt nagyon probléma, mert annyira izgultam, hogy inkább meg sem szólaltam a turista-activity-mutogatós angolommal... Deanna, a felesége már sokkal közvetlenebb volt, Ed csak szerényen, csendben dolgozott, látszott rajta, hogy neki most az a legfontosabb, hogy készen legyen a kiállítással, más nem érdekli.

Akkor a filmről: A zeneválasztásom sem volt véletlen, ugyanis Ed végig zenére dolgozott, egy Ipodról kihangosítóval szóltak a tipikus Toy Machine zenék, így egy kis nyomozással kiderítettem a dalok címeit, és azokról az albumokról válogattam, amikre dolgozott. Remélem örült a gesztusnak, hogy a kedvenceire vágtam. Az interjú nagy része egyébként Ed tárlatvezetéséből áll, néhol a rossz hangminőség annak az eredménye, hogy a jó magyar közönség egy idő után nem tudott csendben maradni. Ez van... Továbbá válaszolt még az általunk feltett kérdésekre is, de külön interjút végül nem akartunk, mert a tárlatbemutatásnál már minden fontosabb témát érintett. Igyekeztem a +18-as részeket mellőzni a filmből, ettől függetlenül nagyon hangsúlyos, és meghatározó része az intimitás a tárlatnak, de nem kívántuk követni az index hatásvadász eszközeit, ezért ezt most kihagytuk. Az ott kialakult vita miatt egyébként a mai napig fogom a fejem...

A megnyitónak óriási sikere volt, a rajongók megrohamozták Ed-et, hogy kérhessenek autogramot, ami jó hosszúra nyúlt, ugyanis mindenkinek egyénileg rajzolt valamit a művész úr! Én az eredeti Stay Gold dvd-met és a harmadik 7Réteg könyvemet írattam alá, ugyanis abban található pár képe Ed-nek! Adtam neki egy példányt a második HammerTime! filmemből, láthatólag örült neki, ígérte, hogy megnézi, és érdeklődött a borítón szereplő helyek után!
Templetonnal kapcsolatos bejegyzéseim egyébként hihetetlen módon bejárták a világhálót, kaptam nem kevés látogatót például a hvg.hu-tól, a Subbától, nyugat.hu is megtalált, és maga Ed is linkelte a bejegyzéseimet (és Novák Marci barátomét) a hivatalos Toy Machine oldalon üzemeltetett blogjában! Ő egyébként rendkívül naprakész a weben, folyamatosan frissíti internetes naplóját a Budapesten töltött napokat dokumentálva, és mindig figyeli a kiállításával kapcsolatban megjelent cikkeket, büszkén meg is osztja azokat! (Budapesti képeiből 21 bejegyzést csinált, wow!)

Annyira kicsi a világ, hogy még egy jordániai gördeszkás márka (Philadelphia Skateboards)grafikusa is írt nekem e-mailt, mert látta, hogy Ed Templeton az általa tervezett gördeszkával hajtott. Elmondása szerint nagy rajongója Ed munkáinak, és ámulattal töltötte el, hogy az ő grafikája lapult a művész lába alatt. A történethez hozzátartozik, hogy Ed nem is hozott magával deszkát az útra, de a srácok meginvitálták a Bronzöntőbe, így a pálya tulajdonosa (Bacsó Berci) adta oda neki a lapját, a már említett Philadelphia szettet. Teljesen hihetetlen, hogy egy idegen deszkával, full utcai felszerelésben, hogy kezdett el deszkázni. A trükkjeinek nagy részét ekkor rögzítettem, de visszatért még egy alkalommal a megnyitó előtti este, hogy barátjának (és a Toy Machine filmesének), Kevin Barnett-nek a kamerája előtt is beadhassa trükkjeit! Nem lehet erre mit mondani, példaértékű, hogy ilyen pályafutással a háta mögött, 38 évesen is aktív, ha a sportról van szó! A filmben is elmondja, hogy még mindig deszkásnak tartja magát elsősorban, és csak aztán művésznek. A Bronzöntéssel kapcsolatban még annyit el akartam mondani, hogy sokan írták később a felvételeket látva, hogy miért nem volt meghirdetve Ed deszkázása. Azért, mert ez nem egy demo volt, csak egy baráti nyomatás, én azért próbáltam dokumentálni mindent, hogy ne maradjatok le semmiről! Az pedig, hogy egyesek a megnyitó után néztek értetlenül, hogy mit keresett itt Templeton, miért nem szólt nekik senki... Srácok, legyetek naprakészek, ezért vannak a magyar deszkás portálok (pl. a gordeszkamag, a skateboarding.hu, vagy az offline.hu), ott mindenről idejében értesülhettek! Értetek készülnek ezek az oldalak, tessék rendesen látogatni!:) Reklám vége. Végül még egyszer meg szeretném köszönni a lehetőséget (és minden segít- séget) Galkó Máténak és az Ernst Múzeumnak, az Offline.hu-nak és a magyarországi Emerica skateboards-nak a támogatást! Remélem még készülhetnek hasonló filmek tőlem, és még számtalan külföldi hírességet láthat vendégül piciny országunk! Mike V legendás fotójával én el is köszönök most, jó volt visszagondolni erre az egészre! Szevasztok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.