Az első hónap apaként

A legnagyobb project amibe valaha is belevágtunk, megszületett!:)

Csak pár napja történt, hogy egy hónapos apukának mondhatom magam. Elég fura ezt így leírni, kijelenteni, belegondolni, de így van, és nagyon örülök neki! Sok ismerősöm készül hasonló cipőbe, illetve vannak, akik elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyesmibe belevágjanak. Ezért gondoltam, leírom a tapasztalataimat az első hónap után, milyen az élet Hajnal Zsomborral.

01. 98%-ban semmi sem úgy történik, ahogy mindenki megjósolja!

02. Próbálok minél több munkát megcsinálni, hogy a babának jó dolga legyen, de minden háttérbe szorul, mikor meg kell vigasztalni egy hascsikarást!

03. A fizetésem nagy részét Brendon és társai nevű maffia-hálózatnál verem el egy ideje. De mindig olyan cuki dolgokat találok, hogy nem is bánom.

04. Részemről ez az alvás dolog nem olyan vészes, mint ahogy elmondták, persze ehhez kell egy jófej társ, aki mint egy anyatigris, rohan, ha sírás van. (Zsombi nagyon jó arc, alig van hiszti)

05. A babaágy összerakás ugyanolyan dráma, mint a filmekben. Ebben nem lehetsz kivétel, át kell esni rajta...

06. "Ez nem fing!" A babakaki-nál nincs szörnyűbb, azt a szagot beisszák a falak, és a macska is fejvesztve menekül... De mégis pezsgőt bontunk, amikor megjön! Ugyanez vonatkozik a böfire is, és bármi hasonlóra, ami kijöhet egy gyerekből.

07. A fürdetés a legjobb móka, kicsit olyan, mint a kerékcsere a Forma 1-ben. Anyucinak próbálok minden eszközt a kezébe adni, és akkor, amikor kell, már a szintidőt is javítottuk. (egy kivétellel, mikor véletlen popsikenőccsel fürdettük meg a gyereket)

08. Minden apróság óriási dolog lesz, egy mosoly, vagy csak, ha elfordítja a fejét, bármi. Persze próbálok nem mindenről beszámolni a munkatársaimnak, mert mikor egy srác a lift-ben a fingócső használatát ecsetelte a kollégáinak, ráébredtem, én nem válhatok ilyenné.

09. Mindennapos vita tárgya lesz, hogy kire hasonlít a gyerek! Én beletörődöm, hogy csak a szája az enyém, cserébe csupán azt szeretném, hogy gördeszkázzon, hallgasson rock zenét, és egész életében foglakozzon filmezéssel, hogy megalapíthassam végre a Hajnal és fia-videós produkciós céget. Csupán ennyit kérek:)

10. Az elején nagyon féltem a gyerekvállalástól, a kötelezettségektől, de rájöttem, hogy mi hiányzott eddig az életünkből. Bármennyire is nehéz, és önfeláldozó szerep a miénk, ezért a pofiért minden nap meg fogja érni:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.